11. nap - 11. Zsoltár 

A karmesternek: Dávidé. Az Úrhoz menekülök. Hogyan mondhatjátok nekem: Menekülj a hegyre, mint a madár?! 
Mert a bűnösök már feszítik az íjat, rátették a nyilat a húrra, hogy titokban rálőjenek a tiszta szívűekre. 
Ha az alapfalakat is lerombolják, mit tehet az igaz ember? 
Az ÚR ott van szent templomában, az ÚR, akinek trónja a mennyben van, lát a szemével, pillantása megvizsgálja az embereket. 
Az ÚR megvizsgálja az igazat és a bűnöst, szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti. 
Hullasson a bűnösökre kénköves, tüzes parazsat, perzselő szél legyen osztályrészük! 
Bizony, igaz az ÚR, igaz tetteket szeret; a becsületes emberek meglátják arcát.

 

Megosztás a facebookon

10.nap - 10. Zsoltár

 

Uram, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el a szükség idején?
A bűnösök gőgjükben üldözik a nyomorultat,
de saját ármánykodásuk ejti el őket.
                 Dicsekszik kapzsiságával a bűnös, és áldást mond a haszonleső,                                   de ezzel megcsúfolja az URat.
Fennhéjázva mondja a bűnös: Nem lesz számonkérés,
nincs Isten! Ez minden gondolata.
                             Útjai mindenkor eredményesek, azt hiszi, hogy                          messze van ítéleted, semmibe veszi ellenségeit.
                      Azt mondja magában: Nem rendülök meg, nemzedékek váltják egymást,   de engem nem ér baj.
Szája tele van átokkal, csalással és durvasággal,
nyelve nyomorúságot és bajt okoz.
Ólálkodik a házak körül, titokban meggyilkolja az ártatlant, szeme a gyámoltalant figyeli.
Lesben áll rejtekhelyén, mint oroszlán a bozótban. Lesi, hogy elragadhassa a nyomorultat. Kiveti hálóját, és elragadja a nyomorultat.
Szétzúzza, levágja a gyámoltalanokat, ha a körmei közé jutnak.
Azt mondja magában:  Elfelejtett az Isten, eltakarta arcát, nem lát meg soha!

Állj elő, URam, emeld föl kezedet, Istenem! Ne feledkezz meg a nyomorultakról! Miért vetheti meg Istent a bűnös? Miért mondhatja magában: Nem lesz számonkérés?!
Pedig te látod a vészt és a bánatot, rátekintesz, és kezedben tartod. Rád bízhatja magát a gyámoltalan, az árvának te vagy a segítője.
Törd össze a bűnös hatalmát, a gonosztól kérd számon bűnét, hogy nyoma se maradjon!
Király lesz az ÚR mindörökké, a pogányok pedig kivesznek országából.
Az alázatosok kívánságát meghallgatod, URam.
Megerősíted szívüket, feléjük fordítod füledet,
véded az árva és elnyomott ügyét, hogy ne hatalmaskodjék többé senki a földön.

Megosztás a facebookon

9. nap - 9. Zsoltár

A karmesternek: „A fiú halála” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 
Hálát adok az ÚRnak teljes szívemből, elbeszélem minden csodatettedet. Örülök és vigadok neked, zengem nevedet, ó Felséges! 
Mert meghátráltak ellenségeim, elbuktak, és semmivé lettek előtted. Mert igazságot szolgáltattál ügyemben, trónodra ültél mint igaz bíró. Megdorgáltad a népeket, semmivé tetted a bűnösöket, eltörölted nevüket mindörökre! 
Vége van az ellenségnek! Feldúltad városaikat, hogy örökké romokban heverjenek,           még emlékük is kiveszett. 
De az ÚR örökké trónján ül, fölállította bírói székét. 
Igazságosan bíráskodik a világ fölött, részrehajlás nélkül ítéli a nemzeteket.       Az elnyomottak menedéke az ÚR, menedék a nyomorúság idején. 
           Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, URam, azokat,                            akik hozzád folyamodnak. 
Zengjetek az ÚRnak, aki a Sionon lakik, mondjátok el a népeknek felséges tetteit! Mert számon kéri a vérontást, emlékezik rá, nem feledkezik meg a nyomorultak jajkiáltásáról. Légy kegyelmes, URam, lásd meg, mily nyomorult lettem gyûlölőim miatt! Te emelhetsz föl a halál kapujából, hogy elbeszélhessem sok dicső tettedet Sion leányának kapuiban, és vigadhassak, mert megszabadítottál! Maguk ásta gödörbe zuhantak a népek, rejtett hálójuk fogta meg lábukat.  Megismertette magát az ÚR, igazságot szolgáltatott. A bűnöst saját kezének műve ejti csapdába. 
A holtak hazájába kerülnek a bűnösök, minden olyan nép, amely elfelejti Istent. Nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg a nyomorultak reménye. Ne engedd, URam, hogy erőszakoskodjanak az emberek! Álljanak eléd ítéletre a népek! Kelts bennük félelmet, URam, hadd tudják meg a népek, hogy ők csak emberek!

Megosztás a facebookon

8. nap - 8. Zsoltár

A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára.
Dávid zsoltára.
Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön,
az égen is megmutattad fenségedet!
Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót.
Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?
Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. Úrrá                              tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél:                             a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is,
               az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.                Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön! 

Megosztás a facebookon

7. nap - 7. Zsoltár

Dávid éneke, amelyet a benjámini Kús miatt énekelt az ÚRnak. 
URam, Istenem, hozzád menekülök! Szabadíts meg üldözőimtől, és ments meg engem, hogy szét ne tépjenek, mint az oroszlán, szét ne szaggassanak menthetetlenül. 
URam, Istenem, ha ilyeneket tettem: ha álnokságot követtem el, 
ha rosszul bántam jóakarómmal, ha kifosztottam, aki ok nélkül bántott, akkor ellenség üldözzön, és érjen utol engem, tiporja földre életemet, tapossa porba dicsőségemet! 
                          URam, lépj elő haragodban, szállj szembe dühös ellenségeimmel!                     Kelj föl, szolgáltass igazságot nekem! 
Gyülekezzenek köréd a népek,
te pedig foglalj helyet fölöttük a magasban! 
Az ÚR ítéletet tart a népek fölött. Adj nekem igazat, URam, 
hiszen igaz és feddhetetlen vagyok! 
Vess véget a bűnösök gazságának, és bátorítsd az igazat, 
szívek és vesék vizsgálója, igazságos Isten! 
Az én pajzsom az Isten, aki megszabadítja a tiszta szívűeket. 
Igaz bíró az Isten, olyan Isten, aki mindennap büntethet. 
Már megint kardját élesíti a gonosz, íját feszíti, és céloz. 
Pedig őt találja el a halálos fegyver, a tüzes nyilak, amelyeket készít. Ha rosszakarat fogamzik meg benne, nyomorúságot hordoz, és csalódást szül! 
Vermet ás, jó mélyet, de maga esik a gödörbe, melyet készített. 
Visszahárul fejére a nyomorúság, 
erőszakossága saját fejére száll. 
Hálát adok az ÚRnak, mert igaz ő, zengem a felséges ÚR nevét.

Megosztás a facebookon

6. nap - 6. Zsoltár

 

A karmesternek: Mélyhangú húros hangszerre. Dávid zsoltára.
URam, ne feddj meg haragodban, ne ostorozz indulatodban!
Kegyelmezz, URam, mert elcsüggedtem,
gyógyíts meg, URam, mert reszketnek tagjaim!
Lelkem is csupa reszketés, és te, URam, meddig késel?
Fordulj hozzám, URam, mentsd meg életemet,
szabadíts meg, mert irgalmas vagy!
Mert a halál után nem emlegetnek téged,
ki ad hálát neked a sírban?
Belefáradtam a sóhajtozásba. Egész éjjel könnyekkel áztatom ágyamat, könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet.
Szemem elhomályosodott a bánattól,
fénye megtört sok ellenségem miatt.
Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők,
mert meghallotta az ÚR hangos sírásomat!
Meghallgatta könyörgésemet az ÚR,
imádságomat elfogadta az ÚR.
                        Megszégyenül, és reszketni fog nagyon minden ellenségem,                         meghátrál, és megszégyenül egy pillanat alatt!

Megosztás a facebookon