2. nap - 2. Zsoltár

 

             "Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?              Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen:  Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! 
A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. 
             Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket:                   Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! 
                              Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem:                                  Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! 
              Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget.                       Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!                     Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek! 
Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok! 
             Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton.                   Mert hamar föllángol haragja,  de mind boldog, aki hozzá menekül! "

 

Megosztás a facebookon