19. nap - 19. Zsoltár

A karmesternek: Dávid zsoltára. 
Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny. 
Nappal a nappalnak adja át e szót, 
éjjel az éjjelnek adja tudtul. 
Nincs szó és nincs beszéd, hangjuk sem hallatszik, 
mégis eljut hangjuk az egész földre, szavuk a világ végéig. 
Sátrat készített a napnak, amely mint vőlegény jön ki szobájából, örül, mint egy hős, hogy futhat pályáján. 
Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig,
nincs rejtve melege elől semmi. 
Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. 
Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt. 
Az Úr rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. 
Az Úr parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet.
Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. 
Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, 
kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, 
édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is. 
Szolgádat is figyelmeztetik: ha megtartja azokat, jutalma bőséges. 
A tévedéseket ki veheti észre? Titkos bűnök miatt ne büntess meg! A kevélységtől is tartsd távol szolgádat, ne uralkodjék rajtam. Akkor feddhetetlen maradok, sok bűntől mentesen. 
Fogadd kedvesen számnak mondásait és szívem gondolatait, Uram, kősziklám és megváltóm!

Megosztás a facebookon