59.nap - 59. Zsoltár 

A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul embereket küldött, hogy tartsák szemmel a házát, és öljék meg. 

Ments meg ellenségeimtől, Istenem, védj meg támadóimtól! 
Ments meg a gonosztevőktől, szabadíts meg a vérszomjas emberektől! 
Mert ólálkodnak körülöttem, életemre törnek a hatalmasok, pedig se bűnöm, se vétkem, ó URam! 
Bár nincs semmi bűnöm, sietnek, hogy rám rontsanak.
Serkenj föl, jöjj ide, láss meg! 
Hiszen te vagy, URam, a Seregek Istene, Izráel Istene! Ébredj föl, büntesd meg e népeket, ne kegyelmezz az alávaló gonoszoknak! Esténként visszatérnek, morognak, mint a kutyák, csatangolnak a városban. Szájuk tajtékzik, ajkuk között mintha kardok volnának. Azt gondolják, nem hallja őket senki.
De te, URam, nevetsz rajtuk, csúffá teszed e népeket.
Te vagy az én erőm, rád figyelek, Isten az én erős váram. 
Szeretetével jön felém Istenem. Még megengedi Isten, hogy lássam ellenségeim vesztét. 
Ne öld meg őket, hogy népem ne felejtsen! Tedd őket bujdosókká hatalmaddal, taszítsd el őket, Uram, mi pajzsunk! 
Ejtse őket csapdába gőgjük, vétkes szájuk és ajkuk beszéde, hiszen csupa átok és hazugság, amit beszélnek! 
Végezz velük haragodban! Végezz velük, hogy ne legyenek! Hadd tudják meg az egész földön, hogy Isten uralkodik Jákóbon! Esténként visszatérnek, morognak, mint a kutyák, csatangolnak a városban. Ennivaló után kóborolnak, és ha nem laknak jól, vonítanak. 
            Én pedig hatalmadról énekelek, magasztalom minden reggel hűségedet. Mert erős váram vagy, menedékem, mikor bajba jutok. 
                 Te vagy az én erőm, rólad zeng énekem. Erős váram az Isten,      az én hűséges Istenem!

58. nap - 58. Zsoltár

A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele. 
Valóban igazat beszéltek, ti hatalmasok, 
és pártatlanul ítélkeztek az emberek fölött? 
Hiszen álnokságon jár az eszetek, arra törekedtek, 
hogy az országban erőszakkal érvényesüljetek. 
Pártütők a bűnösök, már amikor a világra jönnek,
tévelygők a hazugok, amint megszületnek. 
Mérgük olyan, mint a kígyóméreg, 
olyanok, mint a süket vipera, amelynek oly tompa a füle, 
hogy nem hallja a kígyóbűvölőt, a varázslásban jártas igézőt. 
Istenem, törd össze szájukban a fogakat! 
Zúzd össze, URam, az oroszlánok állkapcsát! 
Tűnjenek el, mint a szétfolyó víz! 
Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák! 
Járjanak úgy, mint a csiga, amely széjjelmállik, vagy mint az elvetélt magzat, amely nem látott napvilágot. 
Mielőtt tüske nőne cserjéteken, 
ragadja el a forgószél, akár élő, akár elszáradt. 
Örül az igaz, ha látja a megtorlást, 
lába a bűnösök vérében fürdik. 
Az emberek pedig ezt mondják: Mégis van az igaznak jutalma! Mégis van Isten, aki igazságot tesz a földön!

57.nap – 57. Zsoltár

A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul elől a barlangba menekült. 
Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem. 
A felséges Istenhez kiáltok, Istenhez, aki mellém áll. 
                           Segítséget küld nekem a mennyből, csúffá teszi üldözőimet.           Isten elküldi szeretetét és hűségét. 
                          Oroszlánok között fekszem, amelyek felfalják az embereket.           Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük éles kard. 
Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön! 
                       Hálót vetettek lábaim elé, megalázták lelkemet. Vermet ástak nekem,    de maguk estek bele. 
Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, 
hogy énekeljek és zengedezzek 
Ébredj, lelkem, ébredj, lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt! 
Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt, mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig. 
Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön!

56.nap – 56. Zsoltár

A karmesternek: „A messzi fák galambja” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor a filiszteusok elfogták Gátban. 
                   Légy kegyelmes hozzám, Istenem, mert bosszút lihegnek ellenem, szüntelenül támadnak és gyötörnek engem. 
Ellenségeim szüntelenül bosszút lihegnek, sokan támadnak rám kevélyen. 
Ha félek is, benned bízom! 
             Istenben, akinek igéjét dicsérem, Istenben bízom, nem félek,     ember mit árthat nekem?! 
Szüntelenül elferdítik szavaimat, minden gondolatukkal rosszat akarnak nekem. 
Összefognak, lesben állnak, lépteimet figyelik, mert az életemre törnek. 
Megmenekülhetnek-e gazságuk ellenére? Taszítsd el haragodban e népséget, Istenem! 
                                              Te számon tartod bolyongásomat.                            Gyűjtsd könnyeimet tömlődbe, legyenek benne könyvedben! 
                         Meghátrálnak majd ellenségeim, amikor hozzád kiáltok.                    Ebből tudom meg, hogy Isten velem van. 
Istenben, akinek igéjét dicsérem, az ÚRban, akinek igéjét dicsérem, 
Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nekem?! 
Tartozom neked, Istenem, fogadalmaimmal, megadom hálaáldozatomat. 
Hiszen megmentettél engem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy járhassak Isten színe előtt az élet világosságában.

55.nap – 55. Zsoltár

A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye. 
Istenem, figyelj imádságomra, ne zárkózz el könyörgésem elől! 
Figyelj rám, hallgass meg engem! Bánatomban bolyongok, és sóhajtozom 
az ellenség hangoskodása, a bűnösök nyomorgatása miatt. Mert bajt zúdítanak rám, és haraggal támadnak rám. 
Szívem vergődik keblemben, halálos rémület fogott el. 
Félelem és reszketés lepett meg, borzongás járt át. 
Ezért így szóltam: Miért is nincs szárnyam, mint a galambnak, hogy elrepülhetnék, és nyugton lehetnék? 
Messzire bujdosnék, a pusztában laknék. (Szela.) 
Sietve keresnék menedéket a szélvész és a vihar elől.
Oszlasd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket! Csak erőszakot és viszályt látok a városban; ez megy éjjel-nappal falai közt, vész és nyomor van benne. 
Romlás uralkodik benne, nem távozik tereiről a zsarnokság és a csalás. 
Nem az ellenség gyaláz engem, azt elszenvedném. Nem gyűlölőm hatalmaskodik rajtam, előle elrejtőzném. 
Hanem te, magamfajta ember, bizalmas jó barátom, akivel meghitt barátságban voltam; az Isten házába együtt jártunk a gyülekezet körében. 
Törjön rájuk a halál! Szálljanak elevenen a holtak hazájába, mert gonoszsággal van tele lakóhelyük. 
Én pedig Istenhez kiáltok, és az ÚR megsegít engem. 
Bár reggel, délben, este gondban vagyok és sóhajtozom, ő meghallja hangomat.  Megszabadít engem támadóimtól, hogy békességem legyen, bár sokan vannak ellenem.  Meghallgat Isten, és megalázza őket az, aki ősidők óta trónján ül. Mert nem akarnak megváltozni, és nem félik az Istent. 
Kezet emelt jóbarátjára, és meggyalázta a szövetséget. 
Szája simább a vajnál, de veszekedésen jár az esze.
Beszéde lágyabb az olajnál, pedig olyan, mint a kivont kard. 
                     Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád!                 Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz. 
Istenem, te taszítod őket a sírnak mélyére. A véreskezű és álnok emberek az emberélet felét sem érik el. De én benned bízom!

54.nap – 54. Zsoltár

A karmesternek: Húros hangszerre. Dávid tanítókölteménye, 
               abból az időből, amikor a zífiek Saulhoz mentek és ezt mondták neki:         Nem tudod, hogy Dávid nálunk rejtőzködik? 
Istenem, segíts meg neveddel, szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal! 
Istenem, hallgasd meg imádságomat, figyelj beszédemre! 
                  Mert idegenek támadtak rám, erőszakos emberek törtek életemre,           akik nem törődnek Istennel. (Szela.) 
De Isten megsegít engem, az Úr megtartja életemet. 
Szálljon a baj támadóimra, semmisítsd meg őket igazságoddal! 
Készségesen áldozok neked, magasztalom neved, URam, mert jó vagy. 
Mert minden nyomorúságból kimentettél engem, megvetéssel nézek ellenségeimre.